🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > szepesi tizenhat koronaváros
következő 🡲

szepesi tizenhat koronaváros, Scepusiensia XVI oppida Coronalis, XVI Zipser Kron Städte, 1772–1876: részleges önkormányzatú terület a Magyar Királyság ÉK-i határvidékén, a Szepességben. – A Lengyelo-nak 1412: elzálogosított – mindvégig a →Magyar Szentkorona részének tekintve magukat, Grafenstuhlnak nevezett gyűléseiken válaszott gróf alatti önkormányzatukat megőrzött – városokat 1772: Mária Terézia visszacsatolta. A lengy. uralom alatti szász többség aránya a betelepült tótok miatt fokozatosan csökkent, hagyományaikat érvényesíteni tudták, a 13 elzálogosított várost, Gnezda, Ólubló, Podolin városokkal s a lublói uradalommal kiegészítve ~ néven Igló központtal új törvényhatóságot létesítettek. ~ túlélte II. József (ur. 1780–90) ~t s a →tízlándzsás széket 1786–90: Szepes megyébe kebelező közigazg. reformját, amit 1850–60: a Bach korszak megismételt. 1870: 42. tc. a vm-kel egyenrangúnak nyilvánította, az 1876: 33. tc. a 8 egymással össze nem függő ter-ét a vármegyerendezéskor véglegesen →Szepes vármegyébe osztották. – Városai: [Szepes]Béla 1828: 475 házban, 433 r. k., 2349 prot., 2782 lakos; 1869: 449 házban, 2428 ném. lakos. – Durand 1828: 143 házban, 85 r. k., 633 prot., 718 lakos; 1869: 152 házban, 714 ném. lakos. – Felka 1828: 227 házban, 208 r. k., 1287 prot., 1495 lakos; 1869: 208 házban, 1218 ném. lakos. – Gnezda 1828: 251 házban, 1338 r. k., 3 prot., 1344 lakos; 1869: 228 házban, 1186 ném. lakos. – Igló 1828: 770 házban, 3685 r. k., 2.186 prot., 5871 lakos; 1869: 800 házban, 6691 ném., tót, m. lakos. – Leibic 1828: 503 házban, 857 r. k., 1529 prot., 2386 lakos; 1869: 456 házban, 2507 ném. lakos. – Mateóc 1828: 146 házban, 100 r. k., 914 prot., 1014 lakos; 1869: 178 házban, 931 ném. lakos. – Ménhárd 1828: 211 házban, 208 r. k., 778 prot., 986 lakos; 1869: 187 házban, 861 lakos. – [Szepes]Olaszi 1828: 476 házban, 2256 r. k., 982 prot., 3238 lakos; 1869: 471 házban, 2934 ném. lakos. – Ólubló 1828: 330 házban, 1989 r. k., 7 prot., 1996 lakos; 1869: 371 házban, 2056 tót, ném. lakos. – Podolin 1828: 335 házban, 2418 r. k., 2418 lakos; 1869: 297 házban, 1659 ném., tót lakos. – Poprád 1828: 185 házban, 425 r. k., 745 prot., 1170 lakos; 1869: 141 házban, 1061 ném., tót lakos. – Ruszkinóc 1828: 144 házban, 213 r. k., 480 prot., 693 lakos; 1869: 136 házban, 610 ném. lakos. – Strázsa 1828: 113 házban, 103 r. k., 556 prot., 659 lakos; 1869: 112 házban, 597 ném. lakos. – [Szepes]Szombat(hely) 1828: 141 házban, 295 r. k., 627 prot., 922 lakos; 1869: 140 házban, 803 ném., tót lakos. – [Szepes]Váralja 1828: 510 házban, 2386 r. k., 778 prot., 3144 lakos; 1869: 541 házban, 3360 tót, ném. lakos. – 1828: 30.656, 1869: 30.075 lakossal. 88

Nagy 1828:297. – Edelényi Szabó 1928:681. [27. sz. térkép] – Fekete Nagy Antal: A Szepesség ter-i és társad. kialakulása. Bp., 1934.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.